Szilágyi Domokos
Szilágyi Domokos (1938–1976): Nagysomkúton született. Kritikus, műfordító. Középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte, 1955-ben Kolozsvárra került, 1959-től a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar szakán folytatta tanulmányait. 1958–1959-ben az Igaz Szó munkatársa volt. 1960-tól a bukaresti Előrénél dolgozott, majd Kolozsváron élt betegnyugdíjasként. Utolsó éveiben sűrűn betegeskedett, végül öngyilkos lett. Fontosabb kötetei: Szerelmek tánca, Garabonciás, A láz enciklopédiája, Búcsú a trópusoktól, Fagyöngy, Sajtóértekezlet, Felezőidő, Napraforgók, Öregek könyve, Tengerparti lakodalom, Kényszerleszállás.
Kagylók kínjának irigye,
együtt-tenyészés ürügye -
ürügy? kényszer? kötelesség? - - valóság!!! -:
szívünkre, mert sokan vagyunk s sokszívűek,
szívünkre enyhe gyógyszer - -:
szívünkre gyöngy a gyógyszer - -:
gyöngy, gyöngy a bordák alatt.
mégsem közös, mert kinek-kinek
saját lábán kell áttántorognia, átmenetelnie,
bukdácsolnia, lábadoznia
örömből kínba, veszettségből vigaszba,
hogy megtartsa magát!
A lélek anatómiája ismeretlen,
szervei átültethetetlenek,
mert megváltoznak minden pillanatban,
s a változás, a gyógyító is: fájdalom.
(De azért egy-két szép szó
néha hozzásegít,
hogy gyógyítgassuk ezt az örökös
immunreakciót.)
Fehér fagyöngy, szelídített fakín:
segíts, hogy kifogjunk egy kicsit
azon a Szívbénító Valakin.
Szilágyi Domokos szobra Szatmárnémetiben
